Szilveszteri Mecsektúra 2022

Érzésre van már legalább 1000 éve, hogy először úgy töltöttem az év utolsó napjának délelőttjét, hogy kirándultam egy jót a Mecseken, de természetesen nem telt ennyi év azóta, hiszen 2007-ben indítottam útnak saját magam számára ezt a hagyományt. Akkor a Közép-Mecsekben tettem egy kis kört és akkor akadt némi hó is a hegyen. Ez manapság már ritkaságszámba megy, már meg sem lepődünk azon ha karácsonykor napsütés és 14-16 fok van, ahogy ez az utóbbi években már bevett gyakorlat lett.

2021-ben a Kis-Tubesre látogattunk fel, bizony akkor is pompás, pulcsis idő volt. Az éppen magunk mögött hagyott 2022-es esztendőben kicsit hosszabb túrát terveztem és a Jakab-hegyet vettük célba. Éger-völgyből indultunk, szép időben, így a kabát elég hamar a táskában végezte. Éger-tetőig a szokásos útvonalon haladtunk, a zöld sávot követtük, mely egyre csak emelkedett, míg ki nem értünk az erdőből a rétre.

Ezután is a zöld sávot követtük még egy jó darabig a hegy oldalában, egészen addig, ahol a piros háromszög keresztezi a jelzésünket és halad tovább Panoráma útként. Ezen a napon ezt kihagytuk, a babás szerkövektől induló mászást fel a kékre nem igazán akartuk teljesíteni, ezért maradtunk az eddig is követett zöld sáv jelzésen és azon kezdtük meg az emelkedés második fázisát, ezúttal már a hegycsúcsot megcélozva. Mondhatni szelíden, teljesen vállalhatóan emelkedik errefele az útvonal, az ösvény két oldalán pedig sok helyütt a fenyők újulata kíséri utunkat, valamint hatalmas, kőből rakott tornyok a fák között. A balunkon feltűnő, fa tetején lévő viskót elhagyva már csak nagyjából bő 500 méter van vissza a kilátóig, ahova igyekeztünk a túra során. A kelta földvárat elhagyva már tudtuk, hogy csak percek kérdése, hogy odaérjünk, majd kisvártatva előtűnt a fák között a kilátó.

Ennek a szilveszteri túrának az útvonalát azon apropóból választottam ki, hogy kipróbáljam néhány új felszerelésemet, amit 2022 év vége felé sikerült beszereznem. Olyan eszközökkel gazdagodtam, amelyek sosem voltak, de mindig nagyon szerettem volna. Így aztán a kilátóban előkaptam a vadonatúj gázpalackomat és gázrózsámat, összeszereltem és a szintén új, 1 literes edényembe töltöttem fél liternyi vizet és megfőztem azt a zacskós, paradicsomos pennét, amit két héttel ezelőtt vettünk, kifejezetten erre az alkalomra.

Az első főzést azt hiszem sosem felejti el az ember, én biztosan nem fogom, régóta dédelgetett vágyam valósult meg. Ráadásul a paradicsomos penne is nagyon finomra sikerült. Ráadásul nem csak főzőszett volt újdonság, ugyanis karácsony előtt pár nappal sikerült új túracipőt vennem magamnak, az eredeti árához képest jelentős leárazással. Ez volt az első útja, ezentúl pedig egy Salomon Predict Hike GTX cipőben fogom gyűjteni a kilométereket a kirándulásokon, túrákon, kéktúrákon.

Miután a penne elfogyott, elöblítettem vízzel a készletet, bezacskóztam és megindultunk lefelé a hegyről. Még ekkor is szép, napsütéses idő volt. Mi a legjobb idősávban voltunk fent, viszonylag kevés emberrel találkoztunk, kellemes idő volt. Lefelé a zöld kör jelzésen ereszkedtünk, ez a legrövidebb vissza Éger-völgybe. Velünk szembe több társaság is igyekezett fel a hegyre, egyesek egészen nagy pakkal, nyársakkal. A lefelé vezető út sokáig nem tartott, hamarosan ismét a tó partján találtuk magunkat, ahonnan már csak a parkolóba kellett átsétálnunk az autóhoz. Igazán jó és élvezetes zárása volt ez az évnek. Annak az évnek, amikor újrakezdtem a kéktúrát a párommal, többször is kijutottunk külföldre 2-3-4 napokra, voltunk kirándulni, rengeteg új élménnyel gazdagodtunk, aktív év volt. Meglátjuk mit hoz 2023, de az biztos, hogy december 31-én ismét a hegyen leszünk valahol.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s