A tavalyi jó élmények hatására idén február elején is Tihany felé vettük az irányt a Téli Tihany teljesítménytúrára Krisztiánnal és családjával. Ebben az évben az időjárás kegyesebb volt hozzánk, se szélvihar nem volt, ami a túra elnapolását okozta tavaly és fagypont közeli hőmérsékelt sem volt, ami miatt tavaly a rajtoláskor azért cidri volt. A tavalyi 20-as táv után ezúttal a 15 km-es körre nevetünk elő, a tervünk pedig az, hogy mindhárom távot teljesítjük egyszer, amiből az következik, hogy a tervek szerint 2025-ben majd a 10-es távot járjuk végig.
A rajtolást követően nem kellett sokat sétálnunk az első ellenőrzőpontig az Akasztó dombra, de szint annál több volt, bemelegítésnek tökletes volt. A pecsételés után robogtunk tovább, kereszteztük a műutat majd még több szint leküzdése után már a gejzírmezőn jártunk, közeledtünk a második ponthoz, az Átjáró barlanghoz. A pecsételést követően rövid kitérőt tettünk az útvonalról az Aranyház gejzírkúphoz, hogy szemrevételezzük a panorámát.
Ezt követően az útvonal következő bal kanyarjánál vált le a 10-es táv útvonala, ezért aztán kisebb tömegben folytattuk a túrát. Egészen eddig bőven kerülgettük a túratársakat, a tavaszias jó idő és a Balaton népszerűsége nagyon sok embert vonzott a túrára. Hosszabb etap következett, de egészen hamar megjártuk és azt vettük észre, hogy alattunk már a következő ellenőrzőpontról felszűrődő hangokat hallottuk.
Meredek lejtőn jutottunk le a Club Tihany kerítéséhez, innen pedig 350 méter megtételét követően a pecsételést követően forró teát kortyolgatva és szendvicset majszolva pihentünk meg 10 percre. A késői reggelit követően indultunk meg a túra leghosszabb és egyben legszebb szakaszának, végig a félsziget nyugati partvonala mentén, nagyjából folyamatosan emelkedve.
Helyenként megállva meg lehet itt csodálni a Balaton nyugati részét, a távolban a Balaton-felvidék tanúhegyei is felsejlenek, a Badacsony tömbje magához vonzza az ember tekintetét.
Szerencsére idén is nagyon szép idő volt, ennél fogva pedig a kilátás végig első osztályú volt. Szépen lassan elértük az Őrtorony kilátót, túránk következő pontját. Az első szintre nehézkes volt feljutni, mert egyszerre sokan voltunk ott, de végül megszereztük a pecsétet. Ezen a ponton búcsúztunk el a 20-as távot választóktól egy rövid időre. Pár száz méteren keresztül csak mi, a 15-ös távosok voltunk, majd a 20-as visszacsatlakozott a közös útvonalba. Ezen a szakaszon szőlőtőkék köztt haladtunk már a következő ellenőrzőpontra, amit a belső tó partján találtunk. A pecsét mellé frissítés is járt, egy szelet tepertőkrémes kenyeret ettem, isteni finom volt.
Itt azért lélekben már készültünk az előttünk álló szakaszra, mert emlékeztünk rá, hogy igencsak meredek. Nekiugrottunk és meg is másztuk, a jutalmunk pedig egy pecsét volt a Kis-erdő tető ponton. Mint ahogyan a tető név is utal rá, innen bizony lefele gyalogoltunk tovább, majd leérve a főúton átkelve vitt tovább az utunk.
Kicsit fel, majd jobbra fordulva indultunk el Tihany fele. Ennek első lépéseként megérkeztünk a Kálváriához, majd leereszkedve sétáltunk tovább. Itt hibáztunk, ugyanis elhagytuk az Echo éttermet, ahol pecsét várt ránk. Hamar felismertük, hogy valami nem stimmel és még időben visszafordultunk az étteremhez, hogy begyűjtsük a pecsétet. Nagyon gyorsan csekkoltunk be a pontra, időt sem vesztegetve haladtunk tovább.
Ekkor már a túra vége felé jártunk, elsétáltunk az Apátsághoz, majd onnan szépen lecsorogtunk vissza, a Belső-tó pratján lévő sátorhoz, ahol befejeztük a túrát és átvettük a díjazást. Mivel idén rendezték 15. alkalommal a túrát, ezért egy nagyon szép és mutatós érmet kaptunk a kitűző helyett. A célban már vártak minket a többiek, egy kényelmes kávézást követően pedig elindultunk haza Pécsre.
Téli Tihany 15
időpont: 2024. február 3., helyszín: Tihanyi-félsziget
táv (k. sz.): 15,1 km, szint (k. sz.): 604 m, idő (ó:p): 3:54
Outdoor Napló 