Elég régen volt, hogy utoljára PITE túrán jártam, egészen pontosan 8 éve. Így aztán már itt volt az ideje, hogy ismét végigjárjam a 20 km-es távot. Részben azért, mert a Mecsek vidékének két gyöngyszemén át vezet az útvonal, Orfűn és Abaligeten. Részben pedig azért, mert a túra végi almás pitében soha nem csalódtam még. Őszintén bevallom, óriási motivációt jelent az a kis finomság a túra végén, így mindenkit arra bátorítok, hogy akár csak emiatt is vésse bele a naptárába a PITE túrák februári időpontját minden évben.
Idén Krisztián kollégámmal autóztunk le Abaligetre, a túra rajtjába. A 8 év alatt pár dolog változott, ami számomra újdonság volt a túrával kapcsolatban, az első ilyen a rajthely, aminek a Művelődési ház biztosított helyet. Gyors regisztrációt követően, az indulás előtt még becseréltem a Télies Mecsek 16 kitűzőmet, mert tévedésből a 6. helyett az 5. teljesítésért járót kaptam januárban, innen is köszönet a rendezőségnek!
A második újdonság a túra 0. ellenőrzőpontja, ami az egyesület saját padja az abaligeti tó partján, ez a PITE Pihenő nevet kapta és itt szereztük be az első pecsétet egy kis csoki társaságában. Gyorsan be is toltam, mert már itt az elején gyűjtöttük a szintet és elhagytuk Abaligetet, egy rövid szakaszon pedig az RP-DDK útvonalán haladtunk.
A kék sáv jelzést hamar elhagytuk és a kék négyzeten folytattuk, ezt követtük egészen addig, ahol mellénk csapódott a műút. Nekem ezen a ponton érkezett el a 3. újdonság, ugyanis az eddigi 5 teljesítésem alkalmával ezen a ponton a műúton kellett folytatni a túrát, most viszont már az azzal párhuzamosan futó eddig követett jelzés vitt minket tovább az erdőben. Én ennek kifejezetten örültem, szeretem ha egy túrán minimális az aszfaltos szakaszok hossza. Tehát a kék négyzeten haladva nemsokára kitágult a tér, kiértünk arra a tisztásra, amelynek másik oldalán már láttuk a Viganvár haranglábat, itt kaptuk a második pecsétet. Innen tovább indulva nemsokár balra fordultunk és a piros sáv jelzést követve gyalogoltunk aszfalton 1,5-2 kilométert, amíg el nem érve egy hajtűkanyart, onnan jobbra fordulva ismét a kék sáv jelzést követtük és megkezdtük a Jakab-hegyre vezető emelkedőt. Ahogy haladtunk előre, magunk mögött hagytuk a Pálos kutat és viszonylag hamar elértük a gerincet, ahol már szelídült az útvonal, szintben haladtunk tovább. Nem sokkal ezután már a Zsongor-kőnél lévő DDK pecsét mellett haladtunk el, majd kiértünk a kilátóhoz, ahol már a harmadik pecsétet kaptuk az igazolófüzetünkre.
Nekünk ez volt a “fordulópont”, innen Orfű felé vettük az irányt, végig a zöld sáv jelzésen. Nagyjából ezen a ponton szoktam “zombi módra” váltani, mert nekem ez a zöld elég ingerszegény és hosszú szakasz, kvázi csak menetelés előre. A monotonitását az törte meg, amikor leértünk az Orfűre tartó szerpentinúthoz, ahol már az éledő természet egyik első jelét is láttuk.
Rövid aszfaltozást követően kanyarodtunk le Orfűre és követtük az együtt haladó sárga és zöld sáv jelzéseket. Orfűn sétálva már nem zavart, hogy aszfalton haladtunk, mert a település szépsége elvitte a figyelmemet. Az irányt a Mecsek háza felé vettük, a negyedik pecsétünket gyűjtöttük itt be.
Sokat nem időztünk itt, sőt, semennyit, hanem indultunk tovább. Az évek és a rutin, a megszokás pedig jól félrevitt, mert az Orfűi-tavat nem keletről, hanem nyugatról kerültük. Nem figyeltünk eléggé a térképvázlatra, de ezt egyáltalán nem bántam. Nem sokkal lett így hosszabb a túránk, plusz a tó gátján átkelve maga a tó és környezete nagyon szép látványt biztosított.
Az Orfűi-tó gátján átkelve ismét a túra útvonalán jártunk és már az utolsó szakaszunk következett, ami Abaligetre vitt vissza. A kék kör, majd a kék kereszt jelzéseket követve csupán 2-3 km választott minket el a túra sikeres teljesítésétől. Itt ugyan volt még némi szintemelkedés, de ez már meg sem kottyant, legyűrtük és hamarosan ismét Abaligeten voltunk a tóparton, ahonnan visszasétáltunk a Művelődési házhoz és befejeztük a túrát. Megkaptuk a kitűzőt, emléklapot és még egy hűtőmágnest is. És persze a jól megérdemelt almás pitét. Természetesen idén is nagyon finom volt, szerencsére ez nem változott az évek során. Kis pihenő után pedig elindultunk haza.
PITE 20
időpont: 2023. február 18., helyszín: Nyugat-Mecsek
táv (k. sz.): 20,6 km, szint (k. sz.): 555 m, idő (ó:p): 4:00
Outdoor Napló 